Hisztamin:

A hisztamin a sejtek bizonyos receptoraihoz (H1R, H2R, H3R, H4R) kapcsolódva fejti ki hatását. Valószínűleg a legismertebb, hogy a hisztamin allegiás reakció során a hízósejtekből (masztocitákból) szabadul fel. A legtöbb ember tapasztalt már hisztamint, égő rovarcsípés formájában. A bőrbe kerülő peptid a hízósejtek degranulácóját, azaz a hisztamin felszabadulását okozza.

A hisztamin szöveti hormonként és neurotranszmitterként is számos fontos funkciót tölt be az emberi szervezetben. Ilyen pl. a gyomorsavtermelés, a bélmozgás, a szívfrekvencia, a nyálkakiválasztás, az alvás-ébrenlét ritmusának szabályozása, a szexualitás, az étvágyszabályozás, az emlékezet, az érzelmek szabályozása, a sejtek differenciálódása, a sebgyógyulás, a véráramlás, a testhőmérséklet, a vérnyomás, a fájdalomérzet és a neurotranszmitterek felszabadulásásnak szabályozása. Hányást vált ki, jelzi a szülés megindulásást, a belső fülben történő felszabadulása révén felelős a tengeribetegségért. Sok nőnél a hisztamin intolerancia jellemzően a menopauza idején, hőhullámok formájában jelentkezik. A hisztamin neurofizológialiag részt vesz a spirituális és ébredési élményekkel kapcsolatos állapotokban. A hisztamin intenzív fizikai megterhelés, stressz, izgalom, orgazmus, hirtelen légnyomás- vagy hőmérsékletváltozás során szabadul fel.

A hisztamint az immunrendszer az idegen anyagok elleni küzdelemre használja, és gyulladásos reakciót kiváltva felelős az olyan tipikus allergiás tünetekért, mint a kiütések, csalánkiütés, légúti szűkület és tüsszögés. De a hisztamin felelős a zúzódások, karcolások, vágások stb. duzzanatért is, hogy több immunsejtet vonzzon és leküzdje a behatoló baktériumokat.