D-vitamin

D-vitamin szint jelentősége várandósság előtt és alatt 

A várandós anyák napfény és D-vitamin hiányban szenvednek, annak ellenére is, hogy a terhességi vitaminkészítményekben megtalálható a D-vitamin (Holmes et al., 2009). Ennek alacsony vitamintartalmára már utaltam, ezért egy D-vitamin hiányállapotnál sajnos nem érhető el vele az ajánlott szint. A megfelelő D-vitamin szinttel jelentősen hozzájárulsz ehez az érzékeny időszakhoz, nem csak magad, de leendő gyermeked számára is nagyon sokat tehetsz. De kezdjük már a legelején, a babatervezésnél. Már amikor megfogan a baba gondolata, ne felejtsd el ellenőrizni a D-vitamin szintedet (amúgy is évente kétszer ajánlott, de erről a GYIK résznél olvashatsz bővebben). Ha pedig már várandós vagy, segítek neked, hogy gyorsan elérd a megfelelő szintet. Leírom itt néhány tanulmányon keresztül szemléltetve, miért is olyan fontos a D-vitamin a babatervezésnél és a várandósságnál egyaránt.                                           

Elsőként szeretnék említeni egy figyelemre méltó tanulmányt, ami a reprodukció és a D-vitamin kapcsolatával foglalkozik. Bärbel (1967) tanulmánya összefüggésbe hozta a D-vitamin hiányt a terméketlenséggel. A D-vitamin olyannyira jelentős biológiailag, hogy a megfigyelésben szereplő tyúkok D-vitamin hiány esetén már nem voltak képesek tojást rakni. Ellenben a D-vitamin szint növelésével a tojások száma is megnőtt. Íly módon bizonyított, hogy a D-vitamin és a reprodukciós folyamatok között erős a kapcsolat, legalábbis ami a tyúkokat illeti. :) Szintén a Bärbel tanulmány eredménye volt, hogy a D-vitamin védelmet nyújt az embrionális rendelenességek ellen. Sajnos a jelenlegi prevenciós ajánlások még alig vagy egyáltalán nem hívják fel a várandósok figyelmét az optimális D-vitamin szintre (100-150 nmol/ = 40-60 ng/ml) és annak mind jótékony és megelőző hatásaira. Több oka is van annak, hogy a D-vitamin szintünkkel és annak optimális szintentartásával már a babatervezés alatt foglalkozzunk. A D-vitamin elengedhetetlen a csontképződéshez és gondoskodik a jó fogakról (Brook et al., 1980).  Schrot et al. 2005-ös tanulmánya alapján kijelenthető, hogyha a baba első foga hat hónapos koráig még nem bújt elő, nagy esély van rá, hogy D-vitamin hiány áll fenn.                                  

Wagner et al. (2014) tanulmánya a következő erdeményeket demonstrálja megfelelő D-vitamin ellátottság mellett: 59%-kal lecsökken a koraszülés rizikója (ikerterhességnél is!), és szinte teljes megakadályozza a terhességi toxémiát. Nem kevesebb, mint négy tanulmány bizonyítja, hogy a terhességi toxémia (preeclampsia) rizikója megnő, ha a D-vitamin szint nem ér el legalább 75 nmol/l (30 ng/ml) értéket (Bodnar et al., 2007; Baker et al., 2010; Meltzer et al., 2011; Wei et al., 2012).                       

Továbbá köztudott, hogy a terhesség hormonális kihatása kedvez a cukorbetegségnek. A rizikót a túlsúly mellett a D-vitamin hiány is növeli. Bár a túlsúly sokszor nem olyan könnyen változtatható tényező, a D-vitamin szedésével a rizikó a felére csökkenthető. Ha a cukor értéke már túl magas, a D-vitamin terápia akkor is természetes segítségként szolgál (Zhang et al., 2008). Ha a D-vitamin szint a várandós anyáknál 75 nmol/l-nál (30 ng/ml) alacsonyabb volt, nagyobb volt a rizikó, hogy 1-es típusú cukorbetegség alakuljon ki a gyermeknél (Sørensen et al., 2012).                                                                                                               

Merewood et al. (2008) tanulmánya alapján a császármetszések száma sűrűbben fodul elő alacsonyabb D-vitamin szinttel rendelkezők között. A legkevesebb császármetszés azok körében fordult elő, akiknek a D-vitamin szintje 125 nmol/l (50 ng/ml) felett volt. Kevesebb szülés előtti és utáni depresszió fordult elő megfelelő D-vitamin ellátottság mellett (Murphy et al., 2010; Cassidy-Bushrow et al., 2012). Továbbá megjegyzendő, hogy az optimális D-vitamin véd a szklerózis multiplex ellen (Mirzaei et al., 2011) és antiallergén hatású.  Prof. B. Hollis volt az, aki tanulmányai során be tudta bizonyítani, hogy csak a napi legalább 4000 NE bevitele épphogy elegendő D-vitamin szinthez vezet. Célszerű ezt az adagot a testtömeg figyelembevételével egyénileg módosítani. Továbbá hasznos és ajánlott a terhesség előtti és alatti D-vitamin kontroll és szabályozás.

COVID-19

Időközben egyre több tanulmány létezik, ami alapján az alacsony D-vitamin szint és a nehéz lefolyású Corona megbetegedés, valamint halálos kimenetelű esetek között direkt összefüggés állapítható meg.

Bock et al. (2011) tanulmánya alapján a D-vitamin ellátásával javul az immunrendszer működése, hiszen a szabályozó T-sejtek száma jelentősen megnő. 

Grant et al. (2020) áprilisában publikált cikke ismerteti a D-vitamin szerepét a légúti fertőzések kockázatának csökkentésében, az influenza és a COVID-19 epidemiológiájával kapcsolatos szaktudást, valamint azt, hogy a D-vitamin pótlása miként lehet hasznos kockázatcsökkentő intézkedés. A D-vitamin számos mechanizmuson keresztül csökkentheti a fertőzés kockázatát. Ezek a mechanizmusok magukban foglalják a katelicidinek és defenzinek indukcióját, amelyek csökkenthetik a vírusreplikációt és a gyulladást elősegítő citokinek koncentrációsszintjét, amelyek a tüdő nyálkahártyáját károsító gyulladást okoznak, ami tödőgyulladáshoz vezet valamint növelik a gyulladásgátló citokinek szintjét. Számos megfigyeléses tanulmány és klinikai vizsgálat számolt be arról, hogy a D-vitamin pótlás csökkentette az influenza kockázatát, míg mások nem. A D-vitaminnak a COVID-19 kockázatának csökkentésében betöltött szerepét alátámasztó bizonyítékok közé tartozik, hogy a járvány télen történt, amikor a 25-hidroxi-D-vitamin (25(OH)D) szintje a legalacsonyabb az embereknek; hogy a déli féltekén nyár vége felé alacsony a megbetegedések száma; hogy a D-vitamin hiányról kimutatták, hogy hozzájárul az akut légzési distressz szindrómához; és hogy az esetek halálozási aránya nő az életkorral és a krónikus betegségek komorbiditásával, aminél mindkettő alacsonyabb 25(OH)D-koncentrációval jár. A fertőzés kockázatának csökkentése érdekében javasolt, hogy az influenza és/vagy a COVID-19 kockázatának kitett emberek vegyenek fontolóra napi 10 000 NE D3-vitamint néhány hétig, hogy gyorsan megemeljék a 25(OH)D-szintjüket, majd ezt követően 5000 NE/nap. A cél az, hogy a 25(OH)D koncentrációt 100-150 nmol/l (40-60 ng/ml) fölé emeljük. A D3-vitamin magasabb dózisai hasznosak lehetnek a COVID-19 által fertőzött betegek kezelésében. Ezen ajánlások értékelésére véletlenszerű, kontrollált vizsgálatokat és nagy populációs vizsgálatokat kell végezni. Radujkovic et al. (2020) szerint a halálozási arány azoknál a corona-pácienseknél 12-szer magasabb, akiknél D-vitamin hiány (< 30 nmol/l = < 12 ng/ml) állt fenn. 
Amíg a 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) elleni kezelés és oltás széles körben elérhetővé nem vált, más módszereket kellett feltárni a fertőzések arányának csökkentésére. Egy másik tanulmányban 190.000 amerikainál készítettek corona-teszet es egyszerre mérték a D-vitamin szintjüket. Kiderült, hogy 150 nmol/l (60 ng/ml) szinttől a rizikó jelentősen csekély volt.  A SARS-CoV-2 pozitivitás erősen és fordítottan összefüggött a keringő 25(OH)D-szinttel, amely szélességi körök, rasszok/etnikai hovatartozások, mindkét nem és korosztály esetében fennállt. Ezen eredmények lendületet adnak a D-vitamin pótlás szerepének feltárásához a SARS-CoV-2 fertőzés és a COVID-19 betegség kockázatának csökkentésében (Kaufman et al., 2020).